Legyél naprakész

Válaszd ki milyen hírekről szeretnél értesülni

Üzleti hírek

Változás a vállalati hiteleknél –a cégeket átvilágítják a fenntarthatósági kockázatok miatt

Változás a vállalati hiteleknél –a cégeket átvilágítják a fenntarthatósági kockázatok miatt

2024. február 05. hétfő
Olvasási idő kb. 10 perc

2023 utolsó napjaiban az Országgyűlés elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló hazai szabályozást, az ESG - Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) - vagy fenntarthatósági törvényt, a Magyar Nemzeti Bank pedig elindította a fenntarthatósági minimum kérdőív szakmai egyeztetését a pénzügyi szektor tagjaival.

ESG minimum kérdőív

2024-től hatályos ESG-törvény által meghatározott kötelezettségek, – különösen a fenntarthatósági jelentés elkészítésére vonatkozó követelmény – az érintettek jelentős része által ismert, addig a beszállítói átvilágítás és ESG minimum kérdőíve eddig kevesebb figyelmet kapott, pedig ez a hazai vállalatok nagy hányadára további új kötelezettségeket ró. A pénzintézetek számára kiküldött ajánlás tervezet alapján ugyanis a bankoknak 2024. július 1-től minden 50 millió forintot meghaladó összegű vállalati hiteligénylés, hitelgarancia, illetve faktoring ügylet, 2025. január 1-től pedig minden 10 millió forintnál nagyobb céges igény esetében értékelniük kell a környezeti és társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénzintézetek saját kockázatértékelésükbe beépítve, kérdőíves formában átvilágítják azokat a vállalati ügyfeleiket, akik a fenti összeghatárt meghaladó kihelyezési igénnyel keresik fel őket.

Az ezzel kapcsolatos kivitelezés még folyik, de a tervek alapján az ügyfeleknek méretük és tevékenységüktől függően nagyjából 30-90 kérdésre kell válaszolniuk működésük fenntarthatósági vonatkozásai kapcsán, beleértve a éghajlatváltozás vállalkozásukra gyakorolt hatásait is. A szakmai egyeztetések lezárását követően várhatóan fokozatosan kerül kiterjesztésre a vállalati hitelezés teljes körére is.
Az ESG-törvény több célt is szolgál. Egyik oldalról a környezetvédelem és az emberi jogok előmozdítása önmagában is nagy jelentőséggel bír. Másik oldalról az európai uniós szabályozások korai és progresszív átvétele a gazdaság fenntartható alapokra történő zökkenőmentes átállását hivatott elősegíteni. Az új keretrendszer egyik kulcsfontosságú célja tehát az átállás során felmerülő adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a hazai vállalkozások számára versenyelőny biztosítása.

A beszállítóknak is fenntarthatósági átvilágításon kell átesniük

A fenntarthatósági törvény által előírt, fokozatosan kibővített hatályú fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség 2024-től, a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokat érinti első körben. Ezeknek a vállalatoknak fenntarthatósági- és kockázatkezelési rendszerstratégiát is kell készíteniük. Az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt potenciális káros hatások felmérésével kapcsolatos elvárás pedig nemcsak saját maguk és leányvállalataik, hanem üzleti partnereik tevékenysége tekintetében is kötelező.
A törvény tehát azt is előírja, hogy a teljes vállalat fenntarthatóságuk felmérése érdekében beszállítóikat is világítsák át, erről pedig évente úgynevezett ESG-beszámolót kell készíteniük.

„Amíg a fenntarthatósági jelentés műfaja a nagyvállalatok jelentős része számára már ismert, a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség új feladatként jelenik meg a nagyvállalatok túlnyomó többségénél, ami a jogszabály alapján akkreditált informatikai megoldás nélkül gyakorlatilag lehetetlen” – hívta fel a figyelmet dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton ESG és Fenntarthatósági vezetője a nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég Client Day 2024 című szakmai konferenciáján tartott előadásában.

A kötelezett nagyvállalatoknak a következő feladatokra kell még készülniük a fentiek mellett:
•fenntarthatósági felelős kijelölése,
• panaszkezelési folyamat létrehozása,
• megelőző intézkedések kidolgozása,
• ESG adatok szolgáltatása,
• éves ESG jelentés elkészítése az előző évben végrehajtott átvilágítás és annak eredményei alapján.

Az ESG-kötelezettségeknek való megfelelés költségei a vállalat méretéhez igazodik. A törvény biztosítja a megfelelő felkészülést, ezért az első évben nem szabnak ki büntetéseket, azonban a 2. évtől az uniós gyakorlathoz hasonlóan az árbevétel akár 2%-áig terjedő bírsággal, valamint a pályázatokban, közbeszerzésekben való hátrányos megkülönböztetéssel, akár kizárással is számolhatnak a kötelezettséget nem teljesítő vállalatok.
A vállalatoknak érdemes teljesíteniük a kötelezettségeket, mivel értékes információk szerezhetnek arról, hogy milyen jellegű és mekkora kitettségük a klímaváltozás negatív hatásainak, Annak ellenére, hogy ez többletterhet jelent a vállalatok számára, hosszabb távon versenyelőnyt biztosíthat számukra a követelményeket később bevezető külföldi vállalatokkal szemben.

Az új kibervédelmi szabályozás hatása sok ezer vállalatra kiterjed

A 2023-ban hatályba lépett panasztörvény előírásai mellett a magyarországi vállalatoknak más új kötelezettséget is teljesíteniük kell az uniós előírásokkal összhangban.

Egy másik fontos ESG-témájú változás, ami a hazai vállalatokat érinti, az a kiberbiztonsági tanúsításról és felügyeletről szóló ‘Kibertan törvény’, amely az idei évben lépett hatályba. Ez a jogszabály, amely az EU új kiberbiztonsági irányelveinek (NIS2) átültetését célozza, több ezer hazai vállalat információbiztonsági felkészültségét vizsgálja hatósági eszközökkel. A cégméret és a tevékenységi kör figyelembevételével a jogszabály már a 2024-es évre kötelezettségeket határoz meg a vállalatok számára.
A NIS2 irányelvei érvényesek azokra a társaságokra, amelyek több mint 50 főt alkalmaznak vagy éves árbevételük meghaladja a 10 millió eurót, és stratégiailag kockázatos ágazatokban működnek. Az újítás abban rejlik, hogy ez a meghatározás sokkal szélesebb körű cégeket jelöl ki hatósági ellenőrzésre, mint akiknek korábban foglalkozniuk kellett a kiberbiztonsággal. Ilyen ágazatok például az energetika, a közlekedés, az egészségügy, a vízügy, a gyógyszeripar, a digitális infrastruktúrák és szolgáltatások, a logisztika, a hulladékgazdálkodás, az elektronikai és járműgyártás, az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás, a vegyipar vagy a kutatás. Az érintett szervezeteknek 2024. január 1-től június 30-ig önazonosítást és biztonsági osztályba sorolást kell végrehajtaniuk, továbbá kiberbiztonságért felelős személyt kell kijelölniük.
2025-től kezdve pedig kétévente kötelező IT-auditon kell részt venniük, amit az SZTFH által nyilvántartott auditor végez. A Grant Thornton szakértői hangsúlyozzák, hogy a fenti követelmények teljesítése komoly kihívást jelenthet az érintett szervezetek számára, ezért érdemes minél előbb elkezdeni a felkészülést.

Forrás: Grant Thornton

 

Kérj értesítést az új blogcikkekről