Változtak a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok
A Ptk. 2022. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a vezető tisztségviselő megbízatása az alábbi esetekben szűnik meg:
» határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,
» megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,
» visszahívással,
» lemondással,
» a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
» a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
» a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével (Ptk. 3:25. §).
Az összeférhetetlenségi ok következménye a módosítás előtt
2022. január 1. előtt a vezető tisztségviselő megbízatása akkor is megszűnt, ha valamilyen összeférhetetlenségi ok következett be vele szemben. Ilyen összeférhetetlenségi oknak számított például, ha a vezető tisztségviselő [ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.) vezetőit] ezt a tisztséget több ugyanolyan főtevékenységű társaságban vállalta el anélkül, hogy a cégek létesítő okirata erre engedélyt adott volna.
Az összeférhetetlenségi ok következménye a módosítás után
A Ptk.-t módosító jogszabályhoz fűzött indokolás egyértelművé teszi, hogy a törvény a jövőben már nem tekinti a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnési okának, ha összeférhetetlenségi ok következik be a vezető tisztségviselővel szemben. A jogalkotó az összeférhetetlenségi okok körének és jogkövetkezményeinek rendezését tehát teljes mértékben a tagokra bízta.
Így a tagok a létesítő okiratban továbbra is rendelkezhetnek úgy, hogy vezető tisztségviselői jogviszonyt megszüntető körülménynek tekintik, ha a vezető tisztségviselő ugyanilyen tisztséget vállal a társasággal azonos főtevékenységet végző vállalkozásban. Ezen túlmenően egyéb, vezetői tisztségviselői megbízatást megszüntető okokat szintén meghatározhat a létesítő okirat.
Álláspontunk szerint a társaság létesítő okirata az összeférhetetlenségi ok bekövetkezésének jogkövetkezményeként a megbízatás megszüntetésén túl akár meghatározott összegű kártérítés megfizetését is előirányozhatja.
Fontos kiemelni, hogy a törvény a gazdasági társaságokra irányadó szabályok között (Ptk. 3:115. §) összeférhetetlenségi okokat maga is nevesít.
A Ptk. előírja, hogy a vezető tisztségviselő – az nyrt. részvénye kivételével – nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag [Ptk. 3:115. § (1) bekezdés].
Továbbá kimondja, hogy vezető tisztségviselő és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket [Ptk. 3:115. § (2) bekezdés].
A fenti összeférhetetlenségi szabályok megszegéséhez azonban a Ptk. már semmilyen jogkövetkezményt nem fűz.
Összefoglalva tehát: mivel a cégtörvény szerint a cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárás során ugyanúgy csatolni kell a vezető tisztségviselő összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát mint eddig, ezért ha a törvényben rögzített összeférhetetlenségi ok a tisztség elfogadásakor fennáll, akkor a létesítő okiratnak mindenképpen felmentést kell adnia a vezető tisztségviselőnek. Tehát véleményünk szerint a cégbejegyzéshez kapcsolódó nyilatkozat előtt meg kell vizsgálni, hogy az ügyvezető más, ugyanolyan tevékenységkörű cégben ellát-e ügyvezetést, és ha igen, ezt fel kell tüntetni az összeférhetetlenségi nyilatkozatban.
Azonban, ha utóbb következik be összeférhetetlenségi ok a vezető tisztségviselővel szemben, akkor az a megbízatását fő szabály szerint nem szünteti meg, csak ha a létesítő okirat ettől eltérően rendelkezik. Ugyanakkor a Ptk. azt írja elő, hogy a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, azonban ennek elmulasztása csak akkor jár következményekkel, ha ezt a társasági szerződés szabályozza.
Ha a tagok az összeférhetetlenségi ok jogkövetkezményéről korábban elfelejtettek rendelkezni, akkor a Ptk. alapján lehetőségük van arra, hogy a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívják, és ezzel az összeférhetetlen vezető tisztségviselőt pozíciójából elmozdítsák.
A másik fontos változás, hogy az új Ptk. már egyértelműen kimondja: a bt. kültagja lehet vezető tisztségviselő (3:156. §).
A régi Ptk. úgy szólt, hogy „a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.” Mivel ez nem volt kógens szabály, ezért a mondat ellenére a kültag lehetett vezető tisztségviselő. Egy laikus, de még egy jogász számára is zavaros, hogy egy tiltó mondat ellenére miért volt megengedő a szabályozás. Az új jogszabály ezt a mondatot eltörli, és helyébe a következő előírás lép: „a kültag kijelöléssel vagy választással válik a társaság vezető tisztségviselőjévé.” A zavart keltő szabályozást tehát kivették a törvényből.
A módosítás úgy alakítja át a rendelkezést, hogy az összhangban álljon a Ptk. szabályozási megoldásával. A közkereseti társaságokra vonatkozó előírásokat kell a bt.-k esetében is alkalmazni, ha a Ptk. másként nem rendelkezik. Közkereseti társaságnál a Ptk 3:144. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerint, ha a tagok maguk közül ügyvezetőt nem jelölnek vagy választanak, valamennyi tag a törvény rendelkezése folytán ügyvezető. A betéti társaságra vonatkozó, módosított rendelkezés így rögzíti, hogy a kültag csak kijelölés, választás révén válhat ügyvezetővé, automatikusan nem.
Forrás: adózóna.hu