Szigorodik a kényszertörlési eljárás
A cégek tagjai és vezető tisztségviselői alternatívaként kezelik a kényszertörlést mint a cég megszüntetésének egyik formáját. A kényszertörlési eljárást mintegy kihasználva, mentesülni akarnak a végelszámolás feladatai alól. Az állam elejét akarja venni, hogy a cégbíróság a cég közreműködése nélkül, "kényelmi szolgáltatásként" eltüntesse a nem használt cégeket a cégnyilvántartásból. Ezért szigorítást vezetnek be.
A kényszertörlési eljárások eredeti célja az lett volna, hogy a felduzzasztott cégnyilvántartásból gyorsan kivezesse azokat a cégeket, melyek tényleges gazdasági tevékenységet már nem végeznek, hiszen ezeknek a fantom-, illetve alvó cégeknek a megszüntetése a kényszertörlési eljárás bevezetése előtt hatályban volt felszámolás útján indokolatlanul magas állami kiadásokat eredményezett.
Milyen változások várhatóak?
A kényszertörlési eljárásban – ahogy eddig is – még helyreállítható lesz a törvényes működés. Ebben az esetben a cégnek igazolnia kell, hogy érvényes adószámmal rendelkezik, továbbá, hogy megfizeti a hitelezői tartozásokat és a kényszertörlés illetékét.
400 ezer forint összértékű követelés bejelentése esetén a kényszertörlés (törvényességi felügyeleti eljárás) átfordul felszámolássá. Akkor is felszámolási eljárás alá kerül a cég, ha a vagyona a 400 ezer forintot eléri.
Eddig a cégeket eljárási költség nem terhelte, ugyanakkor a cégbíróság végezte el a cég törléséhez szükséges feladatokat. A javaslat tételes felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi a tagokat és az ügyvezetőt egyetemlegesen. Ha a cég képes a törvényes működés helyreállítására, akkor kevesebb illetéket kell fizetnie.
A hitelezőknek a bejelentett követelés 0,5 százalékának megfelelő mértékű, legfeljebb azonban 40 ezer forint regisztrációs díjat kell fizetniük a felszámoló részére vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás jogcímén.
A cég folytathatja a szokásos napi tevékenységét, ha úgy nyilatkozik, hogy helyreállítja a működését. Erre nincs lehetőség, ha az adóhatóság törölte a vállalkozás adószámát.
Kik tilthatóak el?
A jelenlegi szabályok mellett is sok esetben olyan személyek sodródnak bele az 5 éves eltiltásba, akiknek semmi közük nincs a vállalkozás irányításához, a kényszertörlés kialakulásához. Ezzel szemben, az állam ismét szigorít az eltiltás szabályán, így nem csak azok a személyek kerülhetnek eltiltás alá, akiknek közrehatását a szabálytalan működésben a cégbíróság megállapította.
Eddig, ha a kényszertörlési eljárásban a cég megfizette a hitelezőket, de kényszertörléssel szűnt meg, a tagok és az ügyvezető elkerülte az eltiltást. Ezentúl akkor is eltilthatók, ha kifizetik a hitelezőket, mert belekerült a törvénybe egy "gumiszabály": „az is eltiltható, akinek magatartása felróható volt a cég törvénysértő működésének kialakulásában, illetve fenntartásában”.
Ezentúl az eltiltással fenyegetett személynek nem csak a hitelezőket kell kifizetni az eltiltás elkerülésének érdekében, de valamilyen módon a cégbíróság felé is igazolnia kell, hogy a kényszertörlés kialakulása önhibáján kívül történt, és úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható Kérdés azonban, hogy mi az az indok, amikor kényszertörlés alá kerül egy cég, tehát az ügyvezető és a tagok hibát követnek el, de az mégsem róható fel nekik?
A javaslat még tovább bővítette az eltiltható személyek körét: korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetében nem csak a korlátlanul felelős tag tiltható el a jövőben, hanem valamennyi tag. Tehát bt. esetében már nem csak a beltag, hanem a kültag is eltiltható lesz. Korlátozott tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén továbbra is a többségi tulajdonos tiltható el.
Az eltiltott személy nem lehet gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, valamint nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja.
Az új jogszabály szerint az eltiltás nagy mértékben a bíró mérlegelési jogán fog múlni. A cégbírónak azt kell vizsgálnia, hogy az érintett személy mindent megtett-e annak érdekében, hogy elkerülje a fennálló helyzetet. Az eltiltás alkalmazása tekintetében a bizonyítási teher az eltiltással érintett személyen van, neki kell bizonyítania, hogy őt nem terheli mulasztás. Ha eltiltják, a bejelentett követelésekért az eltiltott személy korlátlanul felel. Tehát a kft. tagja, ügyvezetője is korlátlanul felelhet a hitelezői tartozásokért.
Különleges eljárás bt. vagy kkt. tagja halálának esetén
Ez az eljárás vélhetően egy évtizedek óta fennálló rossz jogállapotot rendez. Eddig ugyanis, ha a bt. bel- vagy kültagja meghalt, és nem maradt több bel- vagy több kültag, továbbá, ha 6 hónapos határidőn belül nem jelentették be az új tagot vagy ügygondokot, akkor a cég kényszertörléssel megszűnt.
Óriási problémákat okozott, hogy az állampolgárok nem tudtak erről a 6 hónapos szabályról, és csak a közjegyző által kiadott hagyatékátadó végzés után kérték a cégbíróságtól az új tag bejegyzését, ami általában már jóval túlnyúlt a 6 hónapon. Visszaút nem volt, a cég az örökhagyó halálától számított 6 hónap után kényszertörléssel megszűnt.
Az új szabályozás alapján, ha a társaság a cégbíróság felhívására úgy nyilatkozik, hogy kifejezetten az elhunyt tag örökösével kíván megállapodni, azonban az örökös személye bizonytalan, a hagyatékátadó végzésig a cégbíróság felfüggeszti a különleges törvényességi felügyeleti eljárást, és a társaságnak a jogi eljárás lezárultát követően kell helyreállítania törvényes működését.