Az osztalék adózása a vállalkozások és tulajdonosaik számára kiemelten fontos kérdés, amely számos jogi és pénzügyi szempontot érint. Az osztalék kifizetésekor nemcsak a vállalat nyereségességét és pénzügyi helyzetét kell figyelembe venni, hanem az adózási szabályokat is, amelyek országonként és joghatóságonként eltérőek lehetnek. Az osztalék adózása magában foglalja a forrásadókat, a tulajdonosok személyi jövedelemadóját, valamint a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó nemzetközi egyezményeket.

Az osztalék elszámolása

Személyi jövedelemadó (SZJA) 15% – Az osztalék összegének megfelelően a magánszemélynek kell megfizetnie ezt az adót. A kifizető cégnek le kell vonnia a szükséges összeget, be kell vallania és be kell fizetnie. Az SZJA esetében nincs lehetőség csökkentésre.

Szociális hozzájárulási adó (Szochó) 13% – Az osztalék kifizetésekor szociális hozzájárulási adót is kell fizetni, még nyugdíjasok esetében is. Azonban van egy fizetési felső határ, amely a mindenkori minimálbér 24-szerese. Ha a magánszemély éves jövedelme eléri ezt a határt, akkor nincs további Szochó-fizetési kötelezettség. Ha a jövedelem csak részben éri el ezt a szintet, akkor csak a különbözet után kell Szochót fizetni. A minimálbér 24-szeresébe minden olyan bevétel beleszámít, amely után SZJA-t kellett fizetni, például bérbeadásból vagy árfolyamnyereségből származó jövedelem. Az elkülönülten adózó jövedelmek, amelyek után a magánszemély köteles adót fizetni, nem tartoznak ebbe a körbe.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján szociális hozzájárulási adót kell fizetni minden olyan jövedelem után, amely a személyi jövedelemadó szerint az összevont adóalapba tartozik.

A 2024-es adóévben a minimálbér 266 800 forint. A szociális hozzájárulási adó fizetési felső határa a minimálbér 24-szerese, azaz 6 403 200 forint. Az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 13%.

A kifizetés időpontjától függetlenül a magánszemély tehet egy írásos nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy ha a bruttó bére és az összes szja-t érintő jövedelme éves szinten eléri vagy meghaladja a 6 403 200 forintot, akkor tőle nem kell levonni szociális hozzájárulási adót. A kifizető nem köteles ellenőrizni a nyilatkozat tartalmát. Ha nincs ilyen nyilatkozat, akkor a magánszemélynek az éves különbözet alapján szochó-fizetési kötelezettsége keletkezik és ennek megfelelően kell eljárni.

Amennyiben szochó levonására kerül sor, a kifizetőnek nemcsak a levonást kell elvégeznie, hanem a bevallási és befizetési kötelezettségeit is teljesítenie kell. Emellett a kifizetőnek igazolást is ki kell adnia a magánszemély részére az osztalékból levont és az adóhatóság felé befizetett adók vonatkozásában.

Társaságok közti osztalékfizetés utáni adózás

Társaságok közötti osztalékfizetés esetén nincs adózás, a tulajdonos társaság felé történő kifizetést nem terheli adófizetési kötelezettség. Ez egészen addig igy van  kifizetéseknél, míg a végső tulajdonos nem magánszemély. Amint magénszemély jelenik meg az osztalékkifizetés kapcsán tulajdonosként, már belép az szja és szocho fizetési kötelezettség.

Az osztalék adózása összetett, de elengedhetetlen. A megfelelő adózási szabályok betartása biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést és a pénzügyi stabilitást. Az osztalékfizetés módjának és az adózási kötelezettségek alapos ismerete segíthet minimalizálni az adóterheket és maximalizálni a nyereséget.