-  A saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökkenhet a jegyzett tőke értéke alá.
 - Az osztalékfizetési korlátokat – melyekre később részletesen kitérünk – figyelembe véve biztosítani kell a szabályos osztalékfizetés lehetőségét.

Mikor lehet osztalékot fizetni?

Az osztalékfizetésről a tulajdonosok évente egyszer, a mérlegelfogadás során döntenek egy taggyűlési határozattal. A kifizetés történhet részletekben is, akár közvetlenül a döntés után, akár később, amikor a cég pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi és az ügyvezetés biztonságosnak ítéli. Az osztalék nemcsak pénzben, hanem eszközben is kifizethető.

Ha a mérlegelfogadáskor nem születik döntés az osztalékfizetésről, év közben csak osztalékelőlegről lehet határozni, ami jelentős adminisztratív terhekkel jár.

Ilyenkor el kell készíteni egy „közbenső” mérleget (eredménykimutatás és kiegészítő melléklet nélkül, nem szükséges közzétenni). Ha a cég könyvvizsgálatra kötelezett, akkor ezt is el kell végeztetni. Ha az év végén kiderül, hogy a cég veszteséges volt, az osztalékelőleget vissza kell fizetni. Az évközi osztalékelőleg kifizetésének nincs számszerű korlátja, elvileg bármikor megtehető, de a magas adminisztratív terhek miatt ez nem életszerű és nem éri meg. Általában év közben egyszer szoktak dönteni osztalékelőlegről, ha szükséges.

Kinek jár az osztalék?

Az osztalékot mindig az a tulajdonos kapja, aki az osztalékról szóló döntés időpontjában tulajdonos a cégben. Ha év közben eladták a vállalatot, akkor az új tulajdonos jogosult az osztalékra, mivel a cég vételárát az eladó úgy határozta meg, hogy figyelembe vette a neki járó, „bent maradt” osztalékot is, amit így a vevő a vételárban „megfizetett”.

Az osztalékot általában a tulajdoni hányad arányában fizetik ki, de ettől eltérhetnek a tulajdonosok, ha mindenki elismeri, hogy egyikük a tulajdoni részénél nagyobb arányban járult hozzá a cég sikeréhez. Az ilyen, úgynevezett alineáris (tulajdoni hányadtól eltérő) osztalékfizetést előzetesen rögzíteni kell a társasági szerződésben vagy az alapító okiratban.

Mi történik a fel nem vett, ki nem fizetett osztalékkal?

Döntés alapján visszakerülhet a saját tőkén belül az eredménytartalékba, a következő években is felvehető marad. Másrész maradhat kötelezettségként a könyvekben és a tulajdonosok bármikor felvehetik.

Osztalékfizetési korlátok

Az egyik gyakori osztalékfizetési korlát a fejlesztési tartalék képzése, amely egyben egy népszerű adóalapcsökkentési lehetőség is. A fejlesztési tartalék lényegében egy „adóhitel”, amely lehetőséget biztosít a jövőbeli beruházásokra úgy, hogy az adott évben nem kell megfizetni a társasági adót a tartalék értéke után. Ezt a „félretett pénzt” négy éven belül beruházásra kell fordítani, és a beszerzett eszköz évente elszámolt értékcsökkenése az adónál nem vehető figyelembe, tehát részletekben vissza kell fizetni a korábban igénybe vett adó összegét. Érdemes megjegyezni, hogy egy vállalkozás akkor jár a legjobban, ha a lehető leghosszabb ideig „leírható” eszközt szerez be a fejlesztési tartalékból (például ingatlant), mert így a leglassabban és a legkisebb részletekben kell visszafizetni az adóhitelt.

Az eljáráshoz tartozik még egy kötelező elszámolás, az úgynevezett lekötött tartalék képzése. Ez a lekötött tartalék osztalékfizetési korlátot jelent, vagyis az ilyen címen lekötött összeget nem lehet osztalékfizetésre felhasználni.

Számos egyéb osztalékfizetési korlát is létezik a számvitelben, ezért mindig nagyon fontos pontosan meghatározni a saját tőkén belül a szabadon felhasználható részt.

Osztalékfizetés euróban

Lehetőség van arra, hogy a forintban megállapított mérleg alapján a forintban meghatározott osztalékot euróban fizessék ki. Ez azonban további komplikációkat és problémákat okozhat. Ilyen esetekben meg kell határozni az árfolyamot, de felmerül a kérdés, hogy ki viseli az árfolyamkockázatot.

Osztalékelőleg

Arra is van lehetőség, hogy nem az üzleti év lezárása után történik meg az osztalékok kiutalása, hanem még a zárás előtt. Ez az úgynevezett osztalékelőleg.
Fontos, hogy osztalékelőleg esetén szociális hozzájárulási adót csak utólag kell majd fizetni.

Összefoglalva, az osztalékfizetés szabályainak és kötelezettségeinek pontos ismerete elengedhetetlen a vállalkozások számára. A megfelelő adózási gyakorlatok betartása nemcsak a jogszabályoknak való megfelelést biztosítja, hanem a vállalkozás pénzügyi stabilitását is elősegíti.