Két törvény is rendelkezik az utazási költségtérítéssel kapcsolatban, azonban egyik jogszabály sem tér ki arra, hogy az elszámolás konkrétan milyen módon történhet.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet mind a napi munkába járással, mind a hazautazással kapcsolatos költségtérítéssel összefüggésben azt írja elő, hogy az elszámolás a bérlet vagy menetjegy ellenében lehetséges,

A személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései pedig csak „a kormányrendelet által előírt elszámolásra” hivatkozik. A „bérlettel, menetjeggyel való elszámolás” azonban nem feltétlenül jelenti kizárólag a bérlet, jegy fizikai leadását, értelemszerűen magában foglalhatja az azok megvásárlásáról szóló számla vagy az utazás körülményeit igazoló egyéb dokumentumok átadását is.  Elfogadható a jegy, bérlet vásárlásáról a magánszemély nevére kiállított számla is.

Adózási szempontból nem kifogásolható, ha a mobiltelefonos applikáción keresztül megvásárolt jegy (QR-kód) esetében a munkavállaló a vásárlást visszaigazoló e-mailben kézhez vett, kinyomtatható igazolást adja át a munkáltatónak. Ez az igazolás önmagában utazásra ugyan nem jogosít, tartalmazza azonban az utazásnak azon részleteit, amelyeket egyébként a más módon megvásárolt jegyek is tartalmaznak, és amelyek alapján megállapítható, hogy a munkavállaló a jegyet valóban a kormányrendelet szerinti munkába járáshoz használta (utazási viszonylat, az utazás dátuma, a jegy ára).

A korszerű jegy- és bérletvásárlási lehetőségeket is figyelembe vevő értelmezés gyakorlatban való alkalmazásához javasolható, hogy minden munkáltató a fentieknek megfelelően alakítsa át saját belső szabályozását, és hozza azt az érintett munkavállalók tudomására.

Forrás: Adózóna