Legyél naprakész

Válaszd ki milyen hírekről szeretnél értesülni

Üzleti hírek

KIVA változások 2024

KIVA változások 2024

2024. május 22. szerda

A közelmúltban, minden más adófajtához hasonlóan, a kisvállalati adó (KIVA) rendszerében is változások mentek végbe. Habár 2024-ben a KIVA adókulcsa továbbra is 10 százalék marad, számos lényeges változtatásra került sor, amelyeket a KIVA szerint adózó vállalatoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az adóév folyamán. Ezek a módosítások hatással lehetnek a vállalatok adóterhére és adminisztratív követelményeire, így elengedhetetlen, hogy a vonatkozó adóalanyok időben megismerjék és megfeleljenek az új szabályozásoknak.


Vállalkozások átszervezése

Az idei őszi adóintézkedések között szerepel egy olyan változás, amely lehetővé teszi a kisvállalati adót (KIVA) alkalmazó bizonyos vállalkozások szervezeti átalakítását.

Eddig a KIVA-t alkalmazó vállalatok nem folytathattak egyesülést vagy szétválást más cégekkel anélkül, hogy kockáztatták volna a kedvezményes adózási státuszukat, és ha mégis megtették, két évig nem térhettek vissza ehhez az adózási formához. Az új szabályozás azonban enyhít a KIVA státusz elvesztésével és annak újbóli választásával kapcsolatos korlátozásokon.


1. Megszűnése
A törvényhozás frissítette a KIVA státuszának megszűnését szabályozó előírásokat, amelyek mostantól tartalmazzák azt a rendelkezést is, hogy a KIVA alanyiság véget ér abban az esetben is, ha egy zártkörűen működő részvénytársaság átalakul nyilvánosan működő részvénytársasággá. Ez a változás a formaváltást megelőző nap lép érvénybe.


2.Újra választása

A korábban érvényes szabályozás, amely szerint a KIVA adóalanyiság megszűnése után két évig nem lehetett azt újra választani, bővült egy kiegészítéssel. Mostantól, ha a KIVA adóalanyiság egy olyan átalakulás következtében szűnik meg, amely nem minősül kedvezményezettnek a társasági adó törvénye szerint és a könyv szerinti értéken történik (például egyesülés vagy szétválás), akkor a cégnek lehetősége nyílik arra, hogy ismét válassza a KIVA adóalanyiságot.

Ehhez a cégnek az egyesülés vagy szétválás napjától számított 15 napon belül be kell jelentenie szándékát az állami adóhatóságnál, feltéve, hogy minden szükséges feltétel adott a KIVA adóalanyiság újbóli létrehozásához. Ebben az esetben az adóalanyiság az egyesülés vagy szétválás napját követő napon lép hatályba. Emellett a cég jogosult lehet arra, hogy a vagyonmérleg alapján meghatározott részesedési arányban tovább vigye a még fel nem használt elhatárolt veszteségeket.


Érvényesíthető kedvezmény kedvezményezett foglalkoztatott után

Azok a tudományos kutatók, fejlesztők és kutatójelöltek, akik a kisvállalati adó (KIVA) alapját képező személyi kifizetéseket kapják, mostantól az érvényesíthető adóalap számításánál a bruttó havi munkabér összegét vehetik figyelembe. Azonban ezt a kedvezményt havonta legfeljebb a minimálbér kétszereséig lehet alkalmazni 2024. január 1-től.


HIPA és innovációs járulék

A helyi iparűzési adó alapjának meghatározása a kisvállalati adóalap 120%-a alapján történik, amely egy egyszerűsített módszer az innovációs járulékfizetésre kötelezett kisvállalati adózók számára. Ez az egyszerűsített adóalap nemcsak a helyi iparűzési adó, hanem az innovációs járulék alapjaként is szolgálhat. Ezáltal a kisvállalati adózók számára lehetővé válik, hogy az innovációs járulék megállapításakor ezt az egyszerűsített alapot használják, ami csökkentheti az adminisztratív terheket és egyszerűsítheti az adóbevallási folyamatot. Fontos megjegyezni, hogy ez a szabályozás különösen azokra a kisvállalatokra vonatkozik, amelyek innovatív tevékenységet folytatnak, és ezért kötelesek innovációs járulékot fizetni. A szabályozás célja, hogy ösztönözze a kutatás-fejlesztési tevékenységet, és támogassa a kisvállalatok növekedését és versenyképességét.


2024-ben kinek éri meg a KIVA-s vállalkozás?

Nincs egyetemes szabály, amely minden vállalatra alkalmazható lenne, azonban több lényeges szempontot is figyelembe kell venni a kisvállalati adó (KIVA) választásakor.

 - Ha egy vállalkozás kiadásai között jelentős részt képviselnek a munkavállalóknak történő kifizetések, akkor a KIVA adónem előnyös lehet, mert ebben az esetben a személyi jellegű kifizetések után nem a szokásos 13%-os szociális hozzájárulási adót, hanem csak 10%-os KIVA-t kell fizetniük.

 - A KIVA adónem szintén vonzó lehet azoknak a társaságoknak, amelyek növekedési fázisban vannak, és tőkeemelés útján kívánják finanszírozni bővülésüket, beruházásokat terveznek, és a közeljövőben nem szándékoznak tőkét kivonni vagy osztalékot fizetni. A fejlődő vállalatok számára is érdemes megfontolni a KIVA adónemet, ha a társasági adózás keretében olyan kedvezményeket használnak, mint a fejlesztési tartalék vagy a kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye, mivel ezek a kedvezmények a KIVA választásával nem vesznek el.

Azoknak a vállalkozásoknak is előnyös lehet a KIVA, akik magas helyi iparűzési adóalappal rendelkeznek.

Fontos szem előtt tartani, hogy előbb-utóbb bekövetkezik az a pont, amikor a KIVA adózó visszatér a társasági adó hatálya alá. Ez általában akkor történik, amikor a vállalat eléri a 100 fős átlagos létszámot vagy a 6 milliárd forintos bevételi határt, de legkésőbb a vállalat végelszámolásának kezdete előtti napon.

Ha a vállalat továbbra is működik és újabb beruházásokat tervez, akkor lehetősége van arra, hogy a KIVA-ról való áttérés során felmerülő adófizetési kötelezettségeket fejlesztési tartalék képzésével és a társasági adózás alatt tervezett beruházásokkal ellensúlyozza.

 

Kinek nem éri meg?

 - A kisvállalati adózás (KIVA) nem mindig a legjobb döntés azoknak a kereskedelmi társaságoknak, amelyeknél az összes költség tekintetében jelentős részt képeznek az értékcsökkenési leírások és egyéb anyagköltségek, míg a munkabérek aránya viszonylag alacsony. Továbbá, a holdingtársaságok számára, amelyek részesedésekből álló portfólióval rendelkeznek és fő bevételi forrásuk az osztalék, szintén nem javasolt a KIVA, mivel ebben az esetben nem tudják kihasználni azokat az adóelőnyöket, amelyek a részesedésekhez kapcsolódnak.

 - Ehelyett, a társasági adózás (Tao) lehet a célszerűbb választás, mert lehetővé teszi számukra, hogy csökkentsék az adózás előtti eredményüket a kapott osztalékok mértékével, és így optimalizálják adóterheiket. A Tao rendszerében további adókedvezmények és -könnyítések is elérhetőek lehetnek, amelyek különösen hasznosak lehetnek azok számára, akik befektetéseket terveznek vagy már meglévő részesedéseikből profitálnak. Fontos, hogy a vállalkozások alaposan mérlegeljék üzleti tevékenységük jellegét és a különböző adózási formák közötti választásukat az adott gazdasági helyzetükre és jövőbeli terveikre alapozva.


Kik lehetnek KIVA-sok 2024-ben?

A kisvállalati adózásra jogosultak közé tartoznak az egyéni vállalkozások, a Polgári Törvénykönyv által meghatározott gazdasági társaságok – kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságokat –, továbbá az ügyvédi és közjegyzői praxisok, szövetkezetek, illetve lakásszövetkezetek is. Ezt az adózási formát nemcsak az újonnan alapított cégek, hanem a már működő társasági adóalanyok is választhatják, lehetővé téve számukra, hogy elhagyják a társasági adó rendszerét.

Egy vállalkozás a kisvállalati adózást (KIVA) akkor alkalmazhatja, ha teljesülnek a következő feltételek:

  - Az előző adóévben az átlagos létszám nem éri el az 50 főt;
  - Az előző adóévben a realizált bevételek és a mérleg szerinti összes eszközök nem haladják meg a 3 milliárd forintot;
  - Az adózó adószámát az előző két évben nem törölte a NAV véglegesen;
  - Az üzleti év zárónapja december 31.;
  - Az előző adóévben nem birtokolt ellenőrzött külföldi társaságot.

Ha egy adóköteles vállalkozás kapcsolt vállalatokkal rendelkezik, akkor azoknak a vállalatoknak a bevételeit és létszámait is együttesen kell figyelembe venni a kisvállalati adózásra vonatkozó határértékek meghatározásakor.

A kisvállalati adózói státusz megszűnhet a vállalkozás saját döntése alapján, de bizonyos jogszabályban meghatározott esetekben is automatikusan véget ér:

    - Amennyiben a cég létszáma eléri vagy meghaladja a 100 főt;
    - Ha a cég éves bevétele meghaladja a 6 milliárd forintot;
    - Az adózó végelszámolásának, felszámolásának, vagy a kényszertörlési eljárás kezdetét megelőző napon;
    - Az adózó társaság egyesülése vagy szétválása előtti napon;
    - Amennyiben a vállalkozás meghatározott összegű nettó adótartozást halmoz fel.


A kisvállalati adózás számos előnnyel járhat az arra jogosult vállalkozások számára, választása jelentős hatással lehet egy vállalat adótervére és adminisztrációs kötelezettségeire, ezért fontos, hogy minden cég alaposan mérlegelje saját helyzetét és terveit a döntés előtt.

 

 

 

Kérj értesítést az új blogcikkekről