Legyél naprakész

Válaszd ki milyen hírekről szeretnél értesülni

Üzleti hírek

Ajándék adózása

Ajándék adózása

2018. május 15. kedd
Olvasási idő:5 perc

Mit kell tudnunk az ajándék adózásáról?

Az szja bevallási határidő közeledtével a NAV tájékoztatót adott ki az ajándék utáni adózást érintő 2 adónem kérdésében.
1) Mikor kell személyi jövedelemadót fizetni?
Ha egy magánszemély egy másik magánszemély részére pénzt vagy egyéb juttatást nyújt, a juttatás adókötelezettségét az Szja tv. rendelkezései szerint kell megítélni.
A magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában (pénzben és/vagy nem pénzben) mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül. Nem pénzben megszerzett bevételnek tekinthető az elengedett, átvállalt tartozás, illetőleg a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés is.
Így például bevétele keletkezik egy magánszemélynek, ha egy másik magánszemély biztosítja részére egy eseményen, rendezvényen történő részvételt és a meghívott helyett fedezi a rendezvényen kifejtett tevékenységgel, a részvétellel kapcsolatban felmerülő költségeket.
Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pontjában foglalt rendelkezés szerint ugyanakkor a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen juttatott vagyoni érték adómentesnek minősül. Ebből következően a meghívott magánszemély adómentes bevételt szerez, amelyet a jövedelme kiszámításánál sem kell figyelembe vennie. Így például, ha egy magánszemélyt egy másik magánszemély meghív egy ebédre, az is adómentes lesz.
Összefoglalva: az ajándék után nem keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség.

2) Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni ingó ajándékozása esetén?
Ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló törvényben meghatározottak szerint ajándékozási illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illeték tárgya
• az ingatlan ajándékozására,
• az ingó ajándékozására,
• a vagyoni értékű jog ingyenes alapítására, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedésére, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondásra (ideértve a követelés elengedését is)
terjed ki.
Az előbbiekben felsoroltaknak megfelelő ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottra jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.
Ingó a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog. Pénz (fizetőeszköz) ajándékozásáról csak akkor beszélhetünk, ha az ajándékozott azt kapja meg ténylegesen (készpénzben vagy belföldi bankszámlájára).
Egy szolgáltatás ajándékozása (például egy ebédre vagy egy szabadidős programra való meghívás) nem tekinthető ugyanakkor pénz ajándékozásának, hiszen a megajándékozott nem pénzben részesül. Ugyancsak nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog (például haszonélvezeti jog).
Az ajándékozási illetékkötelezettség keletkezése kapcsán figyelemmel kell lenni az Illetéktörvény területi hatályára is:
• A belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
• Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzése esetében akkor kell alkalmazni, ha az ajándékozás belföldön történt.
• Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
Nem kell tehát ajándékozási illetéket fizetni, ha a megajándékozott külföldön jut ingó vagyontárgyhoz (kivéve a magyarországi hasznosítási célú gépjármű, illetve a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje).
Abban az esetben, ha a vagyonszerzés az ajándékozási illeték hatálya alá esik, ez még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel. Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre vonatkozó szabályokra is.
Mentes az ajándékozási illeték alól – többek között –
• az ajándékozó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék
• az ajándékozó házastársa, bejegyzett élettársa által – házasság (bejegyzett élettársi kapcsolat) fennállása alatt – megszerzett ajándék
• a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
(Az első két esetben bejelentési kötelezettség sem terheli a megajándékozottat.)
Amennyiben az ajándékozás az Illetéktörvény hatálya alá esik és a törvényben szabályozott mentességi okok egyike sem áll fenn, úgy illetékfizetési kötelezettség keletkezik és az illeték alapja a megszerzett vagyon tiszta értéke.
Mértéke:
- az ajándékozási illeték általános mértéke 18 %.
- lakástulajdon, illetve ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése esetén pedig 9%
- gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozás útján történő megszerzése esetén speciális szabály érvényesül, az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének a kétszerese.

Összefoglalva: 150 000 forintot meghaladó ingó ajándékozás esetén – ha az belföldön történik - felmerül az illetékfizetési kötelezettség. Ennek megfelelően, az értékhatárt meghaladó ajándékban részesülő személynek bejelentési, és illetékfizetési kötelezettsége keletkezik.

Kérj értesítést az új blogcikkekről