Világelsőként a magyar adóhatóság vállalta fel a vállalkozói számlaadatok alapján az áfabevallás tervezetének elkészítését. Az e-áfabevallási tervezettel az adóhatóság az adóalany rendelkezésére bocsátja majd az adott adómegállapítási időszakra vonatkozó, nyilvántartásában szereplő adatokat: az adóalapot, az áthárított előzetesen felszámított és a fizetendő adót.

Elsőként a 2021 október havi bevallás tervezetét készíti majd el a NAV az adózó részére. Tehát legelőször 2021 novemberében kaphatunk áfabevallás tervezetet. Viszont ebben az időpontban még számos funkció nem fog működni. Most úgy tűnik, hogy lépcsőzetesen fogják bevezetni 2021 harmadik negyedévét követően, egy-két év alatt folyamatosan bővítve.  Ez több időt hagy az adóhatóság fejlesztőinek a finomhangolásra, de a vállalkozásoknak is adóbevallásaik automatizálására, áfakezelésük felülvizsgálatára, rendbe tételére.

A csúszás persze érthető. Egyrészt lényegesen nagyobb adathalmaz feldolgozása szükséges az áfabevallási tervezetek előkészítéséhez, mint az szja bevalláséhoz: az e-áfánál évi több mint négymilliárdnyi számla- és nyugtaadatot kell figyelembe venni. Másrészt a személyijövedelemadó-bevallásokat a könyvelők, bérszámfejtők által elkészített, rendszerezett adatok alapján állítják össze egyszer egy évben utólag, míg az áfához szükséges input közvetlenül a vállalkozásoktól érkezik eltérő minőségben, például az online számla és a pénztárgéprendszer adatain keresztül.

Másrészt sokkal bonyolultabb rendszerről van szó, amelyben a kimenő és a bejövő számlák adatait, azok teljesítési, áfafizetési időpontjait és az adólevonásra való jog mértékét, valamint megnyílásának időpontjait is össze kell hangolni.

Gondoljunk csak az előlegekre, rész- és végszámlákra, az időszaki elszámolásra, az utólag adott minőségi, mennyiségi vagy éppen az előre fizetésért járó kiszámlázott engedményekre és az egyéb számlakorrekciókra. Éppen a rendszer bonyolultsága miatt a hatóság nem tudja, és nem is fogja vállalni az áfabevallási tervezetek módosítás nélküli elfogadását. Az adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján elkészíti majd a vállalkozások számára az áfabevallási tervezetet, ám ezt az adózónak kell ellenőriznie, és szükség szerint módosítania. Az e-szja-val szemben ez csak akkor válik majd valódi bevallássá, ha az adózó kifejezetten elfogadja.

Egy felelős vállalat nem is fogadhatja el látatlanban ezeket az adatokat. Ellenőriznie kell a számlák jogszerűségét, alaki és tartalmi megfelelőségét, az adatok teljeskörűségét. Pótolnia kell azokat az adatokat, melyeket nem lát az adóhatóság: az uniós és a harmadik országos beszerzések vagy akár a megkésve kiállított belföldi számlák adatait. Ha a NAV által elkészített áfabevallás-tervezetet gondolkodás nélkül aláírjuk, akkor egy későbbi vizsgálatnál kellemetlen élményeink is lehetnek. Jellemző magatartás, hogy a vállalkozó mindenről számlát kér a cég nevére, mondván, a könyvelő úgyis szelektál majd. Ha vállalkozóként az adószámunkat is megadjuk, akkor ez a „minden” fog bekerülni a bevallási tervezetbe; függetlenül attól, hogy mely számlák fedik le a vállalkozás érdekében felmerült költségeket. A rendszer viszont jó eséllyel nem fogja tudni kiszűrni, hogy áfabevallás szempontjából mely számlák relevánsak és melyek nem. Így az esetleg jogalap nélkül áfalevonásba kerülő számlák egy revízió alkalmával nem fogják javítani a pozícióinkat az adóhatóság előtt.

Továbbá lehetőséget kell biztosítani, hogy a vállalkozások meghozzák saját üzleti vagy számviteli döntéseiket az áfa levonásának mértékére és időpontjára vonatkozóan. Hiszen vannak olyan tételek, amelyek áfatartalma csak a valós üzleti felhasználás arányában vonható le, ahogy az ügyletek késése miatt is kitolódhat az áfalevonás, ami jelentősen befolyásolhatja az áfa cash flow-t.

A számlákat továbbra is könyvelni kell, ebben semmi változás. Ezeknek és az áfabevallásban szereplő tételeknek egyezniük kell, vagyis a könyvelésben szereplő számlákat a NAV rendszerében lévő számlákkal tételesen egyeztetni kell. Ez több idő és több adminisztráció, mint korábban, amikor az egyébként is meglévő könyvelésből kellett kiemelni az áfabevalláshoz szükséges adatokat. Azzal, hogy az online számla-adatszolgáltatási kötelezettség nyomán sokszorta több adat kerül a NAV-hoz, nem lesz kevesebb az áfafizetéssel kapcsolatos ügyintézés. Csak gondoljuk végig: az adóhatóság küld egy tervezetet, az át kell nézni, ellenőrizni kell, tételesen össze kell vetni a vállalkozás könyvelésével, majd a tervezet hibáit javítani kell. Eddig volt egy céges könyvelés, abból elkészült egy áfabevallás; és a NAV feladata volt a hibák kiszűrése. Ez most megfordul. Az áfabevallás felelőssége tehát mindvégig az adózókon marad, az ellenőrzés előfeltétele pedig az, hogy a vállalkozás rendelkezzen naprakész könyveléssel.

A bevallási tervezet valószínűleg már minden hónap 12-én, a hivatalos 20-i áfabevallási határidő előtt kicsit több, mint egy héttel elérhető lesz. Nem véletlen tehát, hogy 2020. július 1-jétől a számlakiállítási határidőt 15-ről 8 napra csökkentették. Ugyanakkor a nagyobb, jelentős adminisztrációt végző vállalatoknak még így is nehézséget okozhat a számlázási adatok gyors összegyűjtése. Még a belföldi számlák tekintetében sem biztos tehát, hogy az e-áfatervezet valóban teljes körű lesz.

A tervezetek megjelenése után kezdődhet majd az ellenőrzésük, ami annál nehezebb feladat, minél nagyobb egy cég számlaforgalma, minél bonyolultabbak az ügyletei. Sokaknál manuális megoldások helyett csak egy speciálisan az áfabevallás ellenőrzésére fejlesztett szoftver jelenthet megoldást. Ez automatikusan ki tudja mutatni az eltéréseket a NAV által készített tervezet és a céges adatok között, ami után már célzottan lehet ellenőrizni és módosítani.

Ám még egy áfabevallást ellenőrző alkalmazás munkába állítása után is kérdés, hogy vajon mindezzel valóban csökken-e az adminisztráció, könnyebb lesz-e az adózók élete. A válasz még korántsem egyértelmű.

A Pénzügyminisztérium szerint a tervezetek kiajánlása évente mintegy félmillió vállalkozásnak hoz majd könnyebbséget, ők időt és pénzt is megtakaríthatnak. Ezek azonban inkább a kisebb, egyszerűbb működésű cégek. A nagyobbaknak akár pluszkiadást és munkát is okozhat a változás, különösen, ha nem automatizálnak.

A NAV által készített e-áfabevallás-tervezet tehát nem megoldás, hanem feladat, egy ellenőrzésre alkalmas lista lesz. A könyvelők szerepe az adatrögzítéstől a tanácsadás irányába tolódik. Megfelelő szaktudás nélkül az áfabevallás elkészítése, a nem szabályszerű áfalevonás vagy jogosulatlan visszaigénylés bírságot vonhat maga után. Emellett az elektronikus bevallási tervezet nem az adminisztráció csökkentését eredményezi, hanem többletmunkát.

Forrás: vg.hu